MANUFAHI: Institutu Nasionál Kombate HIV/SIDA (INCSIDA) husu ba Governu atu halo regulamentu ba fatin sira ne’ebé akumula sexu livre, atu nune'e bele regula ka fasil atu kontrola hodi labele kontribui ba moras HIV/SIDA.

Prezidente INCSIDA Daniel Marçal hatete, tenki halo regulamentu hodi regula sexu livre tanba transmisaun HIV husi sexu livre ne’e boot tebes, tanba kazu akumulativu iha nasional ne'ebé to'o ona 2400, maioria liu husi relasaun sexual.

"Dezafiu ida boot ba ita mak ne’e, transmisaun husi relasaun sexual ne’e tenta bebeik ona maibé, ita mós husu ba nai ulun sira sé bele iha regulamentu balun ba fatin konsentradu sexu livre sira, se bele tenki regula, regula tanba sá? transmisaun husi sexu livre ne’e boot tebes, tanba kazu akumulativu iha nasional ne’e to’o ona 2.400, maioria liu husi relasaun sexual," dehan Prezidente INSCIDA ba Jornalista sira iha Sede Suku Letefoho, Tersa (25/11).

Prezidente INCSIDA hatutan, atividade prostituisaun realmente iha tan, tanba sira konsentra iha fatin ne'ebe susar atu kontrola, ne’e sai mós preokupasaun publiku nian.

"Ne’ebé ita atu taka dalan ema atu labele kona HIV, ida mak tenke teste raan, nune'e karik pozitivu raan, bele hemu aimoruk halo intervensaun kedas, atu nune'e sirkulasaun ne’e labele maka'as liu tan, liuliu iha ótel balun ne’ebé sai ona fatin hodi hala'o sexu livre, iha kondisaun balun ne’ebé ema kria atu deskansa ho oras ida ka rua de'it ne’e posibilidade boot tebes ba ema atu moris hamutuk," dehan Daniel Marçal.

Nia haktuir, iha Timor-Leste maske igreja ko'alia barak ona maibé la iha rezultadu, sexu livre ne’e boot nafatin, joven sira namora livre nafatin, soe bebe, feto sira tara an no kultura mos ko'alia makaas maibé la iha rezultadu.

Aleinde, inan-aman sira barak la tau atensaun ba oan sira, oan sira ba hela iha Dili perfere hela iha kos, duké familia, ne’e preokupasaun ba INCSIDA hotu.

“Fatin lokalizasaun sexu livre iha kontestu HIV/SIDA ne’e, oinsa atu hare hamutuk saida mak atu halo tanba populasaun TL ne’e oituan de'it maibé risku ba transmisaun ne’e boot tebes, bainhira  la kuidadu mak sai hanesan nasaun seluk ne’ebé ema pozitivu HIV barak liu fali ema ida negativu.

Tanba ne'e, importante ba INCSIDA ho media atu hala'o nafatin sensiabilizasaun, partilla nafatin informasaun hodi hasa'e ema nia konsensia katak buat ida sexu livre ne’e ladiak no mos tato livre ne’e la di'ak.

DILI: Relasiona komemorasaun tinan 50 proklamasaun unilaterál independensia, líder tuan sira kontinua la fó oin ba malu, maka ativista direitus umanu, José Luís de Oliveira, konsidera tanba nia fukun husi líder balun ne'ebé lakohi.