Kinta, 19 Setembru 2019 | Login
Virus Ebola. Foto Google Virus Ebola. Foto Google

Moras Ebola Seidauk Rejista iha HNGV Featured

DILI: Relasiona ho informasaun tama ona moras Ebola iha Timor-Leste hetan rejeisaun husi Ospitál Nasionál Guido Valadares (HNGV).

Tuir Diretór Ezekutivu HNGV, Aniceto Barreto, la fiar atu moras Ebola tama iha Timor-Leste, tanba ekipa Ministériu Saúde nian ne'ebé servisu iha fronteira sempre asegura moras sira atu labele tama.

Nune’e, nia rasik to’o ohin loron seidauk simu informasaun kona-ba moras ne’e rejista iha iha HNGV.

“Ha’u hanoin ita konfirma lai. Ami husi klínika seidauk hetan informasaun klaru, mas ha’u hanoin moras Ebola ne’e la tama arbiru”, tenik nia, iha salaun Ministériu Finansas, Ai-Tarak Laran, horisehik.

Nia hatutan, durante ne’e ekipa Ministériu Saúde nian mós iha fronteira atu asegura hodi hala'o kontrolu ba ema ne'ebé tama-sai iha Timor-Leste no to’o agora seidauk iha kazu kona-ba moras ne’e.

Moras virus Ebola (EVD) ka denge Ebola (EHF) nu’udar moras ne’ebé kauza husi virus Ebola. Tempu inkubasaun durante loron rua to’o semana tolu hafoin hetan virus ne’e ho indikasaun sira hanesan bee-doko, kakorok moras, ruin-siin, no ulun moras. Sintoma sira hanesan laran-sa'e, muta no mós funsaun livre no riin menus. Too iha tempu ne’e, ema ne’ebé hetan virus Ebola bele hasai raan husi ibun.

Bele halo rekuperasaun iha loron 7 to’o loron 14. Maibé, bele akontese mós lakon vida iha loron 6 to’o 16 hafoin sintoma dahuluk.

Virus ne’e hada'et liuhusi kontaktu raan ho animál ne’ebé hetan infesaun (lekirauk no niki). Nune’e, hada'et husi ema bele liu husi relasaun seksuál.

Moras ne’e hamate ema ho nivel aas, dala barak liu halakon ema nia vida husi 50% too 90% husi ema sira ne’ebé hetan infesaun. EVD ba dahuluk hetan iha Sudaun no Repúblika Demokrátika Kongo.

Read 175 times
Rate this item
(0 votes)
MidAd1