Sábadu, 16 Dezembru 2017 | Login
Ilustrasaun Ilustrasaun

Oho Domingos Tanba Obriga Halo Relasaun Sexual Featured

DILI: Defeza husi arguida ASX ne’ebé oho Domingos Barros fó sai faktus balun ne’ebé durante prosesu julgamentu arguida ‘taka metin’ hela.

Defeza deklara ba tribunal katak molok nia kliente ASX oho Domingos Barros, vitima ne’ebé mai ho kondisaun lanu obriga arguida atu halo relasaun seksual.

Parte defeza fó sai faktu ne’e hafoin iha alegasaun finál Ministériu Públiku husu ba tribunal atu aplika pena prizaun tinan 25 ba arguida tanba konsidera akuzasaun ne’ebé iha loos hotu.

Defensór Públiku Fernando Carvalho ne’ebé defende arguida iha tribunal dehan, tanba arguida lakohi halo relasaun seksual ne’e mak vitima nervozu hodi foti tudik ameasa arguida.

Fernando dehan, faktu ne’ebé nia fó sai ne’e arguida deklara ona bainhira presta deklarasaun iha Ministériu Públiku.

“Husu ba Tribunál atu haree didi’ak ba provas ne’e, tanba iha julgamentu laran arguida taka deklarasaun barak ba Tribunál, maibé iha momentu arguida presta deklasaun iha Ministériu Públiku (arguida dehan) katak iha momentu ne’e vitima ho kondisaun lanu hakarak halo seksu oral maibé arguida lakohi tanba ida ne’e vitima nervozu hodi foti tudik ameasa arguida,” deklara defeza iha Tribunal Distrital Dili, Kinta (30/11).

Tanba vitima foti tudik tau ba arguida nia kakorok no dehan “ha’u oho Ó” nune’e sira na’in rua hada’u-malu tudik no ikus mai kona vitima nia kabun no arguida kontinua sona to’o dala sia (9).

“Iha momentu ne’e mós arguida dehan katak sira na’in rua hada’u tudik, mak (arguida) la hada’u entaun vitima bele oho arguida,” deklara defeza.

Tan ne’e, tuir defeza, arguida oho vitima la ho intensaun maibé derepente. Defeza haree mós katak arguida komete krime omesidu simples la’os omesidu agravadu hanesan buat ne’ebé Ministériu Públiku akuza ba.

Rona parte rua ne’e Tribunál adia julgamentu ba 15 Dezembru 2017 tuku 3:300 hodi rona desizaun finál.

Molok ne’e, tuir akuzasaun husi Ministériu Públiku, iha 29 Maiu 2017 tuku 5:00 madrugada, iha Taibesi, testamuña José Sejar ne’ebé fila husi festa bainhira loke odamatan tama ba uma laran hetan bolu husi vitima Domingos.

Vitima bolu testamuña; “Aje Ó sai mai haree ha’u lai, ema nia inan sona ona ha’u.”

Rona ida ne’e José tama ba kuartu laran no haree arguida kaer hela tudik rabat ba vitima nia kabun no vitima mós kaer hela arguida nia liman hamutuk ho tudik, arguida nia pozisaun hakneak no vitima latan hela iha rai.

Arguida sona vitima iha kabun no hirus-matan dala sia (9). Hafoin haree ida ne’e, José dehan ba arguida atu labele halai.

“Ó hein ha’u iha ne’e Ó labele halai,” dehan testamuña iha altura ne’eba.

Hafoin, testamuña ba fó hatene vitima sira-nia familia katak arguida oho tiha ona vitima Domingos.

Ho faktus hirak ne’e, Ministériu Públiku akuza arguida ho krime omesidu agravadu ne’ebé Previstu iha artigu 139 KP ho ameasa pena prizaun tinan 12 to’o 25.

Hatan ba akuzasaun ne’e arguida deklara ba Tribunál katak, faktus ne’e loos hotu.

Arguida dehan, iha momentu ne’eba, vitima mak foti uluk tudik hodi tau iha nia kakorok nune’e sira na’in rua hadau-malu ikus mai tudik ne’e kona vitima nia kabun.

“Ha’u mak oho vitima ne’e, tanba antes atu akontese ne’e vitima mak ameasa uluk ha’u, nia foti tudik iha ne’ebé ha’u la hatene, tudik nia tau iha ha’u-nia kakorok dehan atu oho ha’u tanba ne’e mak ami na’in rua hada’u-malu tudik ne’e, entaun tudik kona nia kabun,” dehan arguida ba Tribunál, Kinta (05/10).

Arguida dehan, nia ho vitima sempre iha problema hela de’it. Vitima sempre baku hela de’it arguida no istori malu. Bainhira sira na’in rua istori malu vitima sempre lanu uluk mak ba  buka arguida.

Arguida dehan, nia ho vitima moris hamutuk durante fulan hitu (7) nia laran, hafoin ida ne’e sira hela ketak no arguida hela ho nia bin sira iha Pantai Kelapa.

Iha altura ne’eba, arguida dehan, nia iha hela Pantai Kepala no vitima mak telefone hodi husu ba nia atu ba halimar iha uma Taibessi.

“Ha’u ba ne’e laos ho intensaun atu oho nia maibé keta vitima mak planu atu oho ha’u karik, tanba ne’e nia lanu depois hodi tudik ameasa ha’u mak ami na’in rua hada’u tudik ne’e mak kona nia kabun entaun ha’u mós kontinua sona nafatin nia to’o kuak 9, maibé ha’u laiha intensaun atu oho nia,” deklara arguida.

Read 744 times
Rate this item
(0 votes)
  • MidAd1
  • Heineken Klaran
AdBottom1