Sábadu, 23 Outubru 2021 | Login
×

Erro

An error occured during data fetch from google.com: Error calling GET https://www.googleapis.com/analytics/v3/data/ga?ids=ga%3A138150919&start-date=2017-01-15&end-date=2021-10-21&metrics=ga%3Avisits&dimensions=ga%3Ayear&start-index=1&max-results=1000: (403) Quota Error: profileId ga:138150919 has exceeded the daily request limit.
Halo teste ba inan isin rua Halo teste ba inan isin rua

Impiña Futuru ba Gostu Menutu Balun Featured

Iha sikun kuartu ne’ebé malahuk pár ida tuur ho pozisaun oin hasoru-malu. Laiha lian, so sira-nia is boot de’it mak sai, hanesan foin halai-taru. Sira hamriik, hadia sira-nia roupa, kaer liman no hakat sai daudauk.

Sira hakat lalais hodi sa’e ba motor ne’ebé para iha estrada-ibun. Maske sira falun an ho jaket, maibé saia ne’ebé la to’o iha ain tuur no kalsa naruk ida hatudu katak sira nudar estudante nivel Sekundaria.

Ransu ne’ebé foin-sa’e sira halo, liliu estudante sira, tama ona iha faze ne’ebé konsidera kritiku. La’os de’it tanba barak mak gosta komete krime, maibé mós lubuk ida mak monu ba seksu livre. Seksu livre ne’e ikus mai halo sira, liliu feto sira tenke para sira-nia eskola tanba isin-rua.

Situasaun bele sai defisil liu tan ba feto, bainhira mane lakohi atu hatudu ninia responsabilidade. Kazu abortu no oho bebé sai ezemplu balun husi situasaun ne’e. Tan de’it gostu iha menutu balun, sira impiña (menggadaikan) sira-nia futuru.

Grupu Feto Foin-sa’e Halo Mudansa (Young Women Making Change) ne’ebé funda husi Fundasaun Alola iha tinan 2013 koko atu fanu foin-sa’e sira, liliu estudante sira, liu husi programa “Kampaña Prevensaun Isin-rua Sedu”.

Ba faze dahuluk, grupu ne’e hala’o kampaña iha Eskola Sekundaria Nobel da Pas no foin-sa’e sira iha Suku Santa Kruz. Ba faze daruak, sei hahú iha Eskola Sekundaria 4 Setembru iha 19 Maiu 2017, hafoin iha 20 Juñu sei hala’o iha Eskola Sekundaria Finantil, no iha 14 Jullu sei hala’o iha Eskola Sekundaria Jeral Nicolau Lobato Tasi-Tolu.

Objetivu prinsipal husi kampaña ne’e atu hasa’e koñesimentu estudante no komunidade sira konaba parte negativu balun husi isin-rua sedu.

“Bainhira isin-rua sedu, feto sai vitima, mane la’e, mane bele ba eskola maibé feto la’e. Ida ne’e mós sai problema ne’ebé ita presiza hatene se ita ko’alia kona-ba igualidade jeneru no diretus umanus,” deklara Jerente Programa Advokasia Fundasaun Alola, Maria Evelina Iman iha Eskola Sekundaria Nobel da Pas.

Jerente ne’e dehan, isin-rua sedu sei fó impaktu boot ba estudante sira, liliu ba feto sira, tan ne’e tenke prevene.

Na’in 11,983 Isi-rua Sedu

Tuir dadus husi Ministériu Saúde tinan 2014 hatudu katak feto foin-sae ne’ebé isin rua ho idade kiik (menus husi tinan 19) husi Munisípiu 13 hamutuk na’in 11.983 ka 23,2%. Munisipiu ne’ebé nia númeru boot liu mak Munisipiu Dili hamutuk na’in 2.261, Ermera na’in 1.591 no Baukau na’in 1.058.

“Ne’e hatudu katak problema ida ne’e presiza ita hotu nia atensaun no tenke buka solusaun ne’ebé di’ak,” dehan Jerente Programa Advokasia Fundasaun Alola, Maria Evelina Iman.  

Tuir estudus kazu ne’ebé grupu ne’e halo identifika katak kauza husi isin-rua sedu mak kultura, ekonomia no ransu.

Iha kestaun kultura, inan-aman sira obriga sira-nia oan ne’ebé nia idade sei kiik atu hola mane. Kestaun kultura ne’e dala-barak liga ho kestaun ekonomia, katak inan-aman obriga nia oan feto atu kaben ho mane ne’ebé nia inan-aman iha karau ka animal barak.

“Kazu ne’e barak liu akontese iha foho,” informa Koordenadora Foin-sa’e Feto Timor-Leste, Nelcia Guterres Belo.

Ba kestaun ransu, ida ne’e maioria akontese iha kapital munisipiu. Ransu dala-barak estudante sira monu ba seksu livre ne’ebé ikus mai halo sira isin-rua.

Kona-ba Grupu Feto Foin-sa’e Halo Mudansa

Grupu Feto Foin-sa’e Halo Mudansa (Young Women Making Change) kompostu husi feto foin-sa’e na’in 30 husi membru Parlamentu Foin-sa’e, membru Sentru Rekursu Feto (Programa Advokasia-Funsaun Alola) no membru Konsellu Nasionál Juventude Timor-Leste.

Grupu ne’e funda husi Fundasaun Alola iha tinan 2013 ne’ebé hetan suporta tekniku husi International Women’s Right’s Action Watch Asia Pacific (IWRAW-AP) baze iha Malázia, tanba iha preokupasaun boot kona-ba prevensaun no protesaun ba asuntu feto foin-sa’e ne’ebé seidauk iha atensaun maka’as husi governu no instituisaun relevante sira.

Hafoin harii, membru husi grupu ne’e hetan kapasitasaun oioin husi perita-nain sira husi IWRAW-AP kona-ba asuntu jestaun lideransa, jeneru, no estratejia advokasia hodi identifika issu isin-rua sedu.

Dezde estabelese, grupu ne’e hala’o ona atividade prevensaun isin-rua sedu iha nivel eskola, suku, munisipiu, nasionál no internasional, inklui iha loron eventual no fatin públiku balun. Atividade seluk mak kontinua hala’o advokasia no monitorizasaun ba planu no programa governu nian relasiona ho implementasaun politika “Fila Hikas ba Eskola”.

Iha tinan 2015, grupu ne’e submete ona sira-nia relatoriu kona-ba isin-rua sedu ba komite CEDAW iha Jenebra-Swiss.

Read 1390 times
Rate this item
(1 Vote)