Segunda, 09 Dezembru 2019 | Login
Matebian Padre João de Deus Pires SVD Matebian Padre João de Deus Pires SVD

Pe. João de Deus Nia-Domin Monu iha Timor Featured

DILI: Matebian Padre João de Deus Pires SVD, nu’udar misionáriu ida husi sira seluk ne’ebé ninia domin monu mai Timor-Leste. Buat hirak ne’e hotu hatudu husi dedikasaun ne’ebé sira halo ba nasaun ne’e husi tempu Portugés to’o ukun rasik-aan.

Pe. João tuir ninia istória, iha momentu invazaun Indonézia mai Timor-Leste nia halibur ema Portugál inklui estranjeiru sira seluk iha zona leste hamutuk iha Aeroportu Baukau, hodi evakua ba sira nia rain.

Iha momentu ne’e, Pe. João mós sa'e ona aviaun atu arranka ba nia rain Portugál, maibé tanba domin monu ona mai Timor-Leste, nia deside hodi tun fali husi Aviaun.

Nune’e, kontinua misaun iha Timor-Leste hodi destaka iha Fatumaka, Baukau. Tanba kontribuisaun mai luta ba independénsia, ne’e duni hanaran kódigu ‘Liras’.

Amu João de Deus, moris iha loron 15 Abríl 1928 iha Mirandela, Bragança-Portugál. Simu ordenasaun sai Na’i Lulik Salezianu iha 8 Jullu 1956. Tinan rua de’it hafoin ordena saserdotál, mai hala’o ninia misaun iha Timor-Leste iha tinan-1958.

Ninia misaun saserdotál tomak nia hala’o iha Timor-Leste hahú husi husi tinan-1958 to’o nia hakotu iis iha loron 22 Setembru 2019.

Bainhira hala’o ninia misaun iha Baukau, iha tinan 1963, amu João harii Eskola Fatumaka, hafoin ko'alia ho Bispu Don Jaime Garcia Goulart no Liurai Fatumaka/Uailili hodi hetan rai ba harii eskola ne’e.

Eskola Fatumaka prodús ona matenek timoroan rihun ba rihun no ohin loron kontinua fó edukasaun kualidade ba timoroan sira. Amu João mak hahú misaun Igreja Katólika iha Baukau, Venilale, Laga, Quelicai no Baguia.

Iha tinan sira dahuluk okupasaun Indonézia nian, Amu João hasoru persegisaun oioin to’o hetan kaer husi militár Indonézia no hetan mós torturasaun hanesan ho timoroan barak.

Hafoin baze-de-apoiu Matebian rahun no populasaun sira hahú tun mai vila, Pe. João de Deus harii orfanatu sira iha Baguia, Laga, Quelicai no Venilale hodi halibur labarik orfanatu sira ne’ebé lakon sira nia inan-aman iha funu laran. Nune’e salva timoroan barak ne’ebé hetan persegisaun husi militár Indonézia.

Husi lan-Dezembru 1975 to’o 1978 nia-rohan, FRETILIN hala’o kontaktu ho rai li'ur liu husi kontaktu Radio Maubere ho emisora radio iha Darwin Austrália. Kontaktu ne’e kotu iha tinan 1978 nia-rohan bainhira forsa Indonézia sira kaer Alarico Fernandes no radio Maubere ne’ebé nia-lori.

Nia Haktuir, tinan 1984, solidariedade internasionál sira iha rai li'ur konsege klandestinamente hatama radio emisora ida mai Timor-Leste, ne’ebé ikus mai hanaran Radio Markoni.

Emisora ne’e to’o iha Pe. Magalhães nia-liman iha Baukau. Husi Baukau,Pe. João de Deus lori Radio Markoni ba Likumana, Buibau, ba entrega iha Kaixa male-male, Laherubi. Husi ne’ebá, Komisáriu Polítiku Kakai simu tutan hodi lori ba foho Maugua/Laritame entre Venilale ho Ossu, iha ne’ebé FALINTIL sira uza hodi hasai informasaun kona-ba rezisténsia ba rai li'ur.

Iha tinan-1988 no 1989, Komandante Nino Konis Santana iha rejiaun IV presiza no husu kilat husi rejiaun II. Hataan ba pedidu ne’e, mak Pe. João de Deus akompaña husi eis-prizioneiru polítiku husi levantamentu 10 Juñu 1989 Marabia, Francisco de Carvalho “Kalohan” tula kilat metralladora ida husi Kelikai mai Dili.

Ho Kontribuisaun Amu João de Deus ba Timor-Leste ninia ukun-aan, Parlamentu Nasionál deside sei fó votu-de-pezar.

Read 640 times
Rate this item
(0 votes)
MidAd1