Segunda, 24 Juñu 2019 | Login
Parlamentu Nasional Parlamentu Nasional

PN Konfirma LAP ho Votu 41, FRETILIN Walkout Featured

DILI: Parlamentu Nasionál (PN) halo ona votu konfirmasaun ba Lei Atividade Fundu Petrolífera (LAP) ne’ebé Prezidente Repúblika (PR) veta. Iha plenária estraordinária ne’e Bankada FRETILIN walkout iha votasaun tanba konsidera lei ne’e viola konstituisaun no tratadu internasionál sira.

 

LAP ne’ebé veta husi Xefe Estadu, Deputadu PN sira konsege konfirma ho votu afavor 41, kontra 1 husi deputadu emprezente 42. Nune’e, votu konfirmasaun pasa no hein atu haruka ba Prezidente Repúblika hodi promulga.

Prezidente PN, Arão Noe de Jesus hateten, PN ezerse funsaun tuir konstituisaun haruka, tanba ne’e diploma ruma hetan veta husi Xefe Estadu lori mai konfirma lori hikas ba hodi promulga. Tanba ne’e laiha ona dalan atu veta ba dala rua.

Laiha ona dalan Prezidente Repúblika atu veta tan lei atividade petrolíferu ne’e”, dehan nia, iha Uma Fukun PN, horisehik.

Relasiona ho Bankada FRETILIN ne’ebé auzente iha debate ne’e, Arão konsidera aktu normál tanba polítika bankada nian.

Nune’e, deputadu sira ne’e marka prezensa iha plenária estraordinária ne’e mós prienxe kuorum tuir konstituisaun Artigu 88 númeru 2, tanba ne’e laiha problema.

Arão esplika, LAP ne’ebé Xefe Estadu veta PN konfirma la muda pontu ruma tanba diskusaun iha plenária no laiha deputadu ida halo proposta alterasaun. Ne’e duni, halo de’it votu konfirmasaun hodi lori hikas ba.

Deputadu husi Bankada PLP, Abel Pires deskontente ho asaun husi Bankada FRETILIN ne’ebé abandona plenária hodi lakohi diskute futuru nasaun nian.

Nia hateten, Parlamentu Nasionál fatin konsentrasaun hodi diskute povu no nasaun nia futuru karik iha duvida ruma mai iha plenária nakloke ba malu hodi diskute labele husik plenária tanba partidu boot hanesan FRETILIN ne’e iha responsabilidade ba rai ida ne’e.

Polítika ne’ebé atu dada gazodutu mai Timor, ne’ebé iha vantajen boot tebes ba dezenvolvimentu ekonomia iha rai laran. Timor sei hetan osan barak liután liu husi taxa sira no sei loke kampu servisu ba joven Timoroan rasik.

Iha fatin hanesan, tuir deputadu husi Bankada Partidu Demokrátiku (PD) Mariano Assanami Sabino hateten, dezenvolvimentu indústria petrolífera ne’e atu halo diversifikasaun ekonomia iha rai laran.

Atu dada kadoras mai iha Timor ne’e prinsípiu ne’ebé antes ne’e kuda ona sai hanesan konsensu nasionál hodi sai meius ida sustenta Estadu ne’e.

Planu dada kadoras mai Timor antes ne’e ha’u sei iha CNRT rezisténsia enkontru iha Maubisse, jerasaun foun úniku ha’u mesak tuur ho katuas sira diskute asuntu mina no gas, ho ne’e ami PD firme hodi fó votu tanba ne’e prinsípiu”, dehan nia.

Assanami hateten, PD nia firmeza ba prosesu konstrusaun estadu prontu atu koopera ho se de’it atu bele lori rai ne’e ba oin.

Entretantu, Bankada FRETILIN liu husi komunikadu imprensa hateten, defende nafatin katak alterasaun LAP ne’e kontra konstituisaun no lei sira ne’ebé envigor, no fó ameasa ba transparénsia iha indústria estrativa no setór petrolíferu.

Bankada FRETILIN mantein pozisaun tanba antes ne’e sira vota kontra ona proposta alterasaun LAP númeru 13/2005.

Tanba viola Konstituisaun RDTL no mós lei internasionál kona-ba tratadu internasionál sira bainhira tratadu fronteira marítima Timor ho Austrália seidauk ratifika, entaun tratadu ne’e seidauk vinkula.

Ho hanoin hirak ne’e foti desizaun hodi la partisipa iha sesaun ba konfirmasaun alterasaun LAP hodi prienxe kuorum tuir ezijénsia husi artigu 88, alínea 3 Konstituisaun RDTL.

Read 1223 times
Rate this item
(0 votes)